Elindult a koraszülő anyukák támogató csoportja!

gyerekzsivajAmikor először csinálsz valami újat, van benned egy kis félsz is az izgalom és kíváncsiság mellett, hogy vajon hogyan fog sikerülni, amibe belevágtál.

Így éreztem a gyerekzsivaj anyaklub indulásánál és most, a koraszülő anyukák támogató csoportjánál is.

Vajon eljönnek-e a találkozóra az anyukák, milyen lesz a hangulat…

December 1-jén találkozunk először a Semmelweis Egyetem 2. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán a csoportba jelentkező anyukákkal.

Heten jöttek el az első beszélgetésre, aminek nagyon örültem és mindvégig az az érzésem volt, hogy amiért mi ott és akkor összejöttünk, az egy nagyon hasznos kezdeményezés, hiszen valamennyi édesanyán jól látszott, hogy igen, ebben a csoportban valóban olyan anyukák találkoznak, akik egy nyelvet beszélnek…

Mert a koraszülőség egyfajta sorstársi köteléket szül azok között az anyukák között, akiknek korábban érkezett a babája.

Akik nem kerültek a PIC-re szülés után gyermekükkel, azok nem tudják, mi az a szaturáció-esés, a CPAP-sapka, a fészek, a KORIP és sorolhatnám.

A csoporttitok okán természetesen nem fogom leírni a csoportban elhangzott személyes beszámolókat, de néhány gondolatot szeretnék itt megosztani azokkal az édesanyákkal, akik szintén sorstársaink és azokkal is, akik pedig nem, hogy ők is megérthessék milyen is egy (vagy több) korababa anyukájának lenni.

Egy kicsit más, kicsit aggódósabb, nagyobb odafigyelést igénylő anyaság ez, mint időre született gyermekek esetében. És ez az óvatosság akkor sem múlik el, amikor már nem kell intenzív osztályon lennie a babának, sok édesanya számol be arról, hogy később is “túlfélti” koraszülött gyermekét.

Ami valahol érthető, néha talán valóban túlzás, de a nehéz kezdetek miatt igazából meg sem lehet ítélni, hogy mennyire jogos. Ez egy plusz lelki teher az édesanyák számára, ezért a felszínes, “jaj nincs itt semmi baj, túl vagytok rajta” és “miért kell ezt túlaggódni”-típusú baráti vagy családi megnyilvánulások pont nem használnak a túlféltés esetében. Aki állt már inkubátor mellett gyermeke egészségéért, esetleg életéért aggódva, az nem tud csak úgy lapozni ezen időszak felett, idő kell ehhez is. És megértés, türelem az édesanyák felé.

A találkozóra érkezőkön jól látszott, ki az az édesanya, aki épp a kórházban van még kicsijével és ki az, aki már otthonról jött, túl az intenzív időszak kihívásain. És nem csak abból lehetett erre következtetni, hogy ki milyen ruhában érkezett a találkozóra.

Egyszerűen a tekintetek árulkodtak. Mint ahogy az is látszott az anyukákon, hogy ki az, aki alig pár napja hozta világra gyermekét és ki az, aki már több hete beszorult a rendszerbe… mint ahogy egykor én is… én felismerem azt az anyukát, aki hetek óta nem aludt már rendesen, aki lelki tusáját vívja épp és magában őrlődik, mert nem tud egyszerre két helyen lenni: a kórházban koraszülött babájával és otthon a nagyobb gyermekével.

A kórházi intenzíves napok, hetek, van akinél akár hónapok is, embert próbáló időszakot jelentenek mind az édesanyák, mind az egész család számára. Itt kell ám az igazi összefogás és logisztika.

A már “külsős” anyukák megosztották a bent lévőkkel tapasztalataikat olyan gyakorlatias kérdésekben is, hol lehet koraszülött pelenkát-ruhát venni, hisz ezek a pöttöm méretek nem találhatók meg minden sarki SPAR-ban…

És persze beszéltünk a koraszülőség lelki oldaláról, a kilátásokról, a fejlesztési lehetőségekről.

Egy anyuka legfontosabb üzenete sorstársaihoz: mindig hinni kell a csodákban!

A magam részéről abban hiszek, hogy amikor belecsöppenünk ebbe a váratlan élethelyzetbe és koraszülő anyukák leszünk, akkor nem tudjuk felfogni egy szempillantás alatt, ami körülöttünk és velünk történik, olyan sokkoló az egész. Ezért mindig csak az épp előttünk álló feladatra kell koncentrálnunk, mindig apró lépésenként haladhatunk előre gondolatainkban, a tervezésben…

És biztattuk az anyukákat, hogy orvosi ellátás, nővéri gondoskodás ide vagy oda, e csepp kis emberkéknek, a kicsi ApróTalpaknak igenis szükségük van édesanyjuk hangjára, illatára, simogató kezére akkor is, ha az állapotuk miatt esetleg még nem lehet őket úgy szeretgetni és babusgatni, mint az időre született újszülötteket.

Ha szeretnél csatlakozni a koraszülő anyukák támogató csoportjához, kérlek jelentkezz, hogy értesíthessünk a soron következő találkozók időpontjáról!

Név*
Email*


A támogató csoport beszélgetéseit a Semmelweis Egyetem 2. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetőségének támogatásával, a Klinika épületében tartjuk.

 

 

 

 

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2016

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*