Heti pozitív #2.

gyerekzsivajÍgértem Nektek már többször a blogon, hogy sosem fogom megjátszani a szuperanyut. Úgyhogy most elárulom, hogy a kezdeti lelkesedést követően, amivel elindítottam a “Heti Pozitív” sorozatot és megjelent az első rész múlt vasárnap, rögtön következett egy olyan borzalmasan nyűglődős “semmi sem sikerülős” hétfő és kedd, hogy meginogtam. Konkrétan arra gondoltam, hogy ebből inkább “Heti negatív” bejegyzés lesz a hét végére.  🙁 Elkezdett kaparni a torkom, köhögtem, ami kifejezetten nem tett jót sem a közérzetemnek, sem a friss sebemnek. Minden köhintésre mintha kést szúrtak volna belém. Nem tudtam mi lappang bennem, de nem akartam megfertőzni a Kicsit. A Nagyok már alapból kehesek voltak, hurrá.

Ráadásul a nagy elánnal elkezdett szoptatás sikere is meginogni látszott, mivel Máté sárgasága nehezen múlt el  és az aluszékonysága miatt nem szopott eleget, így fejnem és pótolnom kellett, mert elkezdett veszíteni a súlyából. Az egy óra hosszáig tartó etetés szorozva héttel, az konkrétan hét óra etetés/nap, mely kissé felborította a napirendünket és a terveimet, hogy miket fogok itthon végezni, mivel végre kicsit jobban vagyok… De hát a kis Hercegért mindent megtesz az ember, a fő, hogy gyarapodjon! 😉

Aztán szerdán megvilágosodtam. Mert a “Heti pozitív” alapkoncepciója a tudatosan optimista hozzáállás, tehát a TUDATOSSÁG, vagyis ami rajtam múlik. Mert ahogy arra korábban rájöttem, ha valaki nem születik optimistának, akkor valóban csak annyit tehet, hogy szándékosan törekszik arra, hogy azzá váljon és meglássa a kicsi szépet, az apró jót mindenben!

Szóval összekaptam magam. És egyszer csak elkezdtek gyűlni a pozitív élmények! 😀 Méghozzá ilyenek:

  • Évadnyitó Forma 1-et néztem a korán kelő brigáddal (ez még egy múlt vasárnapi élmény, ami nem fért már  be az első “Heti pozitív” összeállításba, de nem akartam kihagyni 🙂 ). Ó, azok a régi szép idők, mikor még kijártunk a Hungaroringre a férjemmel… Úgy látom, alakul az utánpótlás, Gergőt érdekli az autóverseny, magyaráztam neki a szabályokat, figyelmesen hallgatta és kérdezgetett is. Hát ez vár egy fiús anyukára, ugye? Még jó, hogy szeretem a Forma 1-et. Kimi Forever! 😀
  • Kiszabadultam otthonról, még ha csak egy hivatalos banki ügyintézés miatt is. Azért hazajövetel előtt beugrottunk a cipőboltba is és kaptam a férjuramtól két pár cipőt. Öröm és boldogság! 😉 Hiába no, nemcsak anya, nő is vagyok!gyerekzsivaj
  • A plázázás miatt ellinkeltük az ebédfőzést, cserébe viszont sikerült kivételesen értelmes ajándékra lelni a gyorséttermi gyerekmenühöz. Díjaztam, hogy nem egy újabb haszontalan műanyag játékot kaptunk az ételhez. A matricákkal nagyjából egy fél délutánra való elfogaltságot találtunk a srácoknak.
  • Bence szerető gondoskodása nagyon megható, ha a kicsi Mátéról van szó. Egyik reggel odabújt mellé, felhúzta neki a kis zenélő “tévét” és együtt nézték/hallgatták. Ahogy Juci keresztanyu fogalmazna: “Kilengett a Cukiságmérő!”gyerekzsivaj
  • Apropó Juci: barátnőmék egyik este eljöttek szemrevételezni a keresztgyereket, no meg csaptunk egy rögtönzött pizzapartit (a pizza ezúttal házhoz jött,  a sütit én készítettem), és kaptam Jókedv-virágot is. 😀
  • Bence a dalszerző: középső fiam saját költésű altatódalt énekel az öccsének, ha úgy látja, hogy álmos/nyűgös/társaságra vágyik.  A szövege a következő: “Tente baba, aludj el kisbaba.”
  • Közös készülődés a gyerekekkel a Húsvétra: levelet írtunk a Nyuszinak és együtt dekorálgattuk a lakást a húsvéti díszeinkkel. gyerekzsivaj
  • Játék Gergővel kettesben: Lego várat építettünk. Elsőszülöttem nagyon örült a kizárólagos anyai figyelemnek, ritka alkalmak egyike egy nagycsaládban, ha nem kell osztozni rajtam játék közben! 😀 Ugyanígy sikerült egyik délután viszonylag hosszan egyedül Bencével játszanom, rugós fociztunk, ami nagy kedvenc mostanában. gyerekzsivaj
  • Végre megrendeltem a balkonkertészeti projektemhez a kezdő csomagot. Nagy terveim vannak ám! 😉 Ok, tudom, kissé le vagyok maradva, de mit tegyek, ha épp pont mással voltam elfoglalva az elmúlt hetekben. 😀
  • Ha már kertészkedünk, koprodukcióban jelölőket készítettünk a majdani veteményesünkbe Gergő, Bence és a legnagyobb, 12 éves fiú közreműködésével. Nyugalom és béke volt kb. fél órán át a lakásban, hurrá-hurrá. 🙂
  • Első kerti sütögetés az évben, éljen a tavasz! A gyerekek nagyon élvezték, mint mindig. 😀gyerekzsivaj
  • A hét végére pedig megláttam a fényt az alagút végén: kicsi Mátém kezdi teljesíteni az előirányzott adagját az “eredeti csomagolásból”, így kevesebb a fejés és a cumisüveg. Csak így tovább, kis Hercegem! 😀

És Nektek hogyan alakult az elmúlt hét? Mi dobta fel a szürke hétköznapokat? Akinek van kedve, ossza meg velünk az élményeit itt a blogon, vagy a Facebook oldalon!

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2016

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*