Játszótéri illemtan

gyerekzsivajA napokban az egyik ismerősöm bejegyzést tett közzé Facebook oldalán, amely a hírfolyamban nekem is megjelent. Ledöbbentem azon, ami írt. A játszótéren egy nagymama konkrétan arrébb tette ismerősöm gyerkőcét a csúszdáról, hogy az Ő unokája csúszdázhasson. Hogy mert hozzányúlni más gyermekéhez az illető? Miért nem fordult a gyermek anyukájához?

Amikor ezt a történetet olvastam, akkor kezdtem el azon morfondírozni, hogy talán hasznos lehet egy összeállítás arról, hogy mit illik és mit nem, ha játszótérre megyünk gyermekünkkel. Kétlem persze, hogy pont azok foglalkoznának ilyesmivel, akik a játszótéren inzultálják mások gyerekeit… de azért mégis hasznos.

Lássuk hát, hogy szerintem milyen illemszabályokat kellene betartani a játszótéren.

  1. Illik köszönni a már ottlévőknek, ha belépsz a játszótérre és illik viszonozni az érkezők köszönését. A játszótér kapuját ugye nem felejtetted el becsukni magad után?
  2. Illik úgy lepakolni  a padokra a táskánkat, hogy más is elférhessen és illik megkérdezni, hogy leülhetünk-e, elpakolhatunk-e, mielőtt hozzányúlunk más holmijához. Persze, ha látjuk az illetőt. Ha nem, akkor egyszerűen csak toljuk félre a szótszórt holmikat, hisz nekünk is jár egy talpalatnyi hely a közösből.
  3. Illik, sőt, kötelező szemmel tartani gyermekünket. Ő a mi felelősségünk. A másé meg másé.
  4. A kisebb gyermekekre – a máséra is! – mindig fokozottan illik vigyázni.
  5. Nem illik annyira belemerülni más anyukákkal a csevejbe, hogy a 3. pontot figyelmen kívül hagyjuk.
  6. Kimondatlan szabály, hogy a játszótéren hagyott játékok közösek.
  7. Az 6. pontból következően nem illik hagyni a gyerekünknek, hogy kitépje más gyermek kezéből pl. a homokozólapátot. És viszont. Ha úgy látjuk, hogy más gyermek is szeretne játszani valamivel, ami már jó fél órája a mi lurkónknál van, illik lehetővé tennünk, hogy a többi gyerek is használja.
  8. Ugyanez vonatkozik a hintára, csúszdára stb. is.
  9. Ha a kedves szülőtárs esetleg nincs tisztában az 6-8. pontokkal, akkor illik megkérni, igen, Őt, a felnőttet és nem a gyerekét, hogy engedjék át másnak is a kisajátított játékot. gyerekzsivaj
  10. Nagyon nem illik más gyerekét leszidni, arrébb tenni, egyéb módon “nevelő célzattal” közelíteni felé. Erre ott van az anyukája. Ha számunkra kifogásolható módon viselkedik egy másik gyermek, agresszív, bántja a mi gyerekünket, szóljunk a vele lévő felnőttnek, egyben vigyük el a saját gyermekünket a támadó gyermek közelből.
  11. A homokozóban nem illik a homokot szórni, figyelmeztessük erre saját gyermekünket.
  12. Lehet járgányokat használni –  hiszen azért vannak –  de nem vadul, figyelni kell más gyerekek testi épségére is.
  13. Más gyermekét étellel kínálni csak az anyuka engedélyével illik.
  14. Ha van olyan játék, motor, amit mi viszünk magunkkal, még akkor is, ha egyébként nagy betűkkel rajta van Petike neve meg ovis jele, – mivel a kisgyermekek még általában nem tudnak olvasni – akkor is előfordul, hogy más gyermek szeretne játszani vele. Fogadjuk el, hogy a játszótér egy közös tér a játékra más, idegen gyerekekkel együtt. Engedjük meg, hogy más gyerkőc is kipróbálja gyermekünk játékát. Biztos lesz olyan, hogy a mi szemünk fénye vet szemet majd más lurkó játékára. Ha van olyan játék, ami nagyon értékes, vagy tudjuk, hogy gyermekünk különösen ragaszkodik hozzá, akkor inkább ne vigyük ki a játszótérre.
  15. Távozáskor illik helyére tenni a gyerekünk által használt játékokat: homokozós játékokat a homokozóba, a járgányokat illik letámasztani, elvinni a játszótér közepéről.
  16. Köszönni távozáskor is illik és a kaput is illik becsukni magunk után!

Kihagytam valamit? Szerinted mi tartozik még bele a játszótéri illemtanba?

Ha tetszett az összeállítás, oszd meg bátran másokkal is, hogy a játszóterezés valóban jó élmény lehessen mindannyiunk számára!

Ha érdekelnek a kisgyermekes léttel és az anyasággal kapcsolatos témák, akkor csatlakozz a gyerekzsivajhoz, hogy ne maradj le az újdonságokról!

Név*
Email*


Save

Mentés

Mentés

Mentés

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2016

9 thoughts on “Játszótéri illemtan

  1. Roni says:

    Szia!
    Én most találtam az írásodra. Nagyon érdekes és hasznos is minden amit leírtál és nem kötözködni szeretnék, csak úgy felvetődött bennem, hogy szerintem a tízes pontban megfogalmazott “ne neveld más gyerekét” kijelentés szerintem nem minden esetben állja meg a helyét.
    Tudom, hogy sok szülő követi az alternatív nevelési módokat, de szerintem a “kulturált közös nevelésnek” igenis a játszótéren van a helye. Dajkaként végeztem és jelenleg egy iskolában dolgozok pedagógiai asszisztensként, így minden nap találkozok azzal a problémával, hogy eltűnőben a közös nevelés, ezért sok gyerek nem tudja megtanulni rendesen a tiszteletet és a felnőttekkel való komunikációt. Egy gyereknek nem elég az, főleg ilyen fiatalon, hogy anyuci-apuci elmondja hogyan kell viselkedni. Másoktól is látniuk kell a tisztelet eredményét és hiányának következményeit.
    Persze itt mindenképpen a felnőttektől is megköveteli a kultúrált viselkedést is, de én személy szerint igenis rászólok a másik gyerekre is aki túl gyorsan löki a libikókát és nem anyukát keresem meg, hogy szóljon rá (és ami a legfontosabb, nem tanítom a gyerekemnek azt, hogy csak rá vonatkoznak a szabályok a másik gyerekre nem :/ )
    De ez persze tényleg csak a normális “játszótéri viselkedés” mellett működik 🙂
    Üdv, Roni

    • Kedves Roni! Örülök, hogy írtál, főleg hogy “szakmádba vág” a gyerekekkel való foglalkozás. Sajnos elég gyakran belefutunk abban szerintem a játszótéren, hogy egyesek szó szerint kiosztják mások gyerekeit. Igen, amennyiben kulturált a fellépés, akkor is más a helyzet, de valahogy én személy szerint nem szeretek beleszólni abba, hogy mások hogyan nevelik a gyermeküket és én sem szeretem, ha beleszólnak abba, amit én vallok. Tiszteletben tartom, ha más többet vagy kevesebbet enged meg pl. a gyermekének a játszótéren. A közös nevelés, amiről írsz szerintem egy olyan közegben elfogadható, mint az óvoda, iskola, ahol ismerik az adott gyermeket, a temperamentumát, a helyzetét, de hogy egy vadidegen a játszótéren nevelje az én gyerekemet? Hmm, nem igazán szeretném. A durvaság, aggresszió persze semmilyen formában nem tolerálható.

  2. Marin says:

    Kedves Cikk Írója!

    A tartalommal teljesen egyet kell értenem, ugyanakkor kissé sérelmezem az apukák, nagypapák teljes kizárását akár csak egy cikkel kapcsolatban is a gyermekbevelés ezen fontos és élvezetes részéből. Sajnálom,hogy az apukákat sokszor csak családfenntartónak nevezik, holott ugyan úgy kimnnek a játszótérre vagy elmennek a fogadó órára vagy éppen éjszakáznak a lázas gyermek mellett. Jóegészséget a további munkához és sok boldog gyermek nevetést….

    • Kedves Marin! Nem gondolom, hogy bármelyik írásommal kizárnám az apukákat, vagy kisebbíteném szerepüket a gyermekek nevelésében. Ennek a bejegyzésnek nem is az a lényege, hogy ki viszi ki a játszótérre a gyermeket. Tény és való viszont, hogy a blogom elsősorban a kisgyermekes anyukáknak szól, akik otthon vannak gyermekükkel, és az esetek 90 %-ában bizony ők viszik ki a gyermeket játszótérre, miközben apuka igen, dolgozik. A bejegyzés arról szól, hogyan illik viselkedni szerintem a játszótéren, úgy általánosságban, mindenkinek.

  3. Eszter says:

    A csúszdán visszafelé nem másszunk-ha lehet.Veszélyes és akadályozza a többi gyereket a lecsúszásban-mondjuk az én fiamat nem.Ráadásul elkezdik utánozni és nem tudod megmagyarázni,hogy másnak miért szabad felmászni,a te 2.5 évesednek miért nem.Dohányzással is találkoztam,egy apuka személyében(nem szóltam rá).:(

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*