Mielőtt kiborul a bili…

Gyermekeink kiválóan értenek ahhoz, hogy kötéltáncot járjanak idegeinken. S hiába az elvárás, hogy nekünk kell példát mutatni türelemből, higgadtságból, elvégre mi vagyunk a felnőttek, én megértelek, ha azt mondod, hogy ez néha bizony piszok nehéz!

Ezért is gyűjtöttem most össze néhány mentő ötletet arra vonatkozóan, hogyan őrizd meg a hidegvéred a nehéz pillanatokban.

Tedd a szívedre a kezed: ugye néha legszívesebben kiszaladnál a világból, amikor gyermeked nem fogad szót, hisztizik vagy épp püfölik egymást a testvérek. Néha túlpörögnek, van, hogy nyávognak, olykor szemtelenek is és hamar eljön az a kor, amikor már nem lehet azt mondani, “ó, kicsi még nem direkt bosszantja anyát a gyerek, csak nem tudja másképp elmondani…” Ó, a fenét nem, direkt csinálja, látszik a szemén, a kaján mosolyán!

Persze benne van a pakliban, hogy rossz napja van csemetédnek, meg front van, rosszul aludt és társai, de hiszen veled is biztos előfordult már, hogy másokon vezetted le, ha pocsék volt a kedved… Ugye? Vagy hogy nem akartál hazamenni valahonnan, de muszáj volt. Vagy amikor nem kívántál egy ételt, mégsem erőltette senki, hogy mégis edd meg.

Ami a gyerekekkel történik és ahogy reagálnak, s hogy megfelelő módon reagálnak-e, az egy tanulási folyamat része. Bizony meg kell tanulniuk az általánosan elvárt, társadalmilag elvárt (ugye, ugye, mindig csak elvárások…. már itt kezdődnek, gyermekkorban!) helyes viselkedésformákat.

Az, hogy egyébként direkt vagy nem direkt hoznak ki minket a sodrunkból a gyerekeink, igazából a végeredmény szempontjából teljesen mindegy is, megfelelő módon kezelni indulatainkat így is-úgy is meg kell tudnunk tanulni.

Jöjjön most néhány bevált módszer, hogyan is kezeld higgadtabban a bili-kiborulós helyzeteket!

  1. Egy lépés hátra: néha segít az, ha kilépsz a szituációból, menj igyál egy pohár vizet, mosd meg az arcod! Ezzel időt nyersz, hogy visszanyerd a lelki egyensúlyod és higgadtan térj vissza a tett színhelyére.
  2. Ha épp a “nem direkt bosszantás” esete áll fenn, akkor tudatosítsd magadban, ilyenek a gyerekek és nem azért csinálja életed értelme, amit épp rosszalkodásnak élsz meg, hogy téged dühítsen vele. Nyilván másképp kell hozzáállni a véletlen pohárkiborulásokhoz, a direkt (kérés, figyelmeztetés ellenére) történő ételdobáláshoz!
  3. Ne vegyél részt a színjátékban, ne adj lovat a gyermek alá: elcsépelt mondás, de igaz, hogy te vagy a felnőtt, mutass példát higgadtságból, ne állj össze vitatkozni vele, hagyd a nagyjeleneteket, a megoldáshoz nem visz közelebb, csak fokozza a hangulatot!
  4. Sokat segít, ha megfigyeled, milyen szituációkban jön elő a műsor (ezek a direkt csinálja esetek) és próbáld minimalizálni a  bekövetkezés esélyét (ha tudod, hogy minden elindulás hisztibe torkollik, kezdd el időben az előkészületeket és hívd fel a gyerkőc figyelmét, hogy még öt perce van játszani, aztán menni kell. Használhatsz időzítőt is, amely egy objektív figyelmeztetés, így legalább nem veled pöröl majd , ha csipogni kezd az óra…
  5. Próbálj távlatokban gondolkodni (ez általában csak utóbb szokott összejönni, mikor már csak magadban elemzel egy lezajlott nagyjelenetet.  Mégis jó visszanézni, vajon volt bármi jelentősége, amin bosszankodtál?Megérte felcseszni magad a semmin?
  6. Adj lehetőséget a gyermekednek is a döntésre! Persze ez nem a pár hónapos csöppségekre vonatkozik, hanem a már nagyobbacskákra. Sok gyermek akkor tiltakozik szinte minden ellen kézzel-lábbal, amikor egyes irányításmániás szülők szinte minden lépését előre meghatározzák és semmilyen választási lehetőséget nem adnak neki. Végül is, Neked igazából teljesen mindegy, hogy egy Pókemberes vagy egy Batman-es pólót vesz fel a gyerek, nem? Ilyesmin tényleg nem éri meg vitába szállni! Fő a nyugalom!
  7. Miután lenyugodtak a kedélyek, beszélgess el korának megfelelően gyermekeddel, biztosítsd arról, hogy nagyon szereted Őt, de így nem viselkedhet! Tudod, sosem a gyermeket minősítjük, hanem a viselkedést. És a viselkedése az, amit kifogásolunk és szóvá teszünk!

+1.   GYAKORLÁS: építsd be ezeket a technikákat a repertoárodba, legyen rutinszerű az alkalmazásuk ami persze idő, ám ha elkezded alkalmazni őket, nemsokára már automatizmusként működnek és ösztönösen oldod meg könnyebben azokat a helyzeteket, melyeknél eddig általában kiborult a bili!

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés