Önálló játékra szoktatás

önállójátékgyerekzsivaj1Bizonyára Neked is volt egy olyan álomképed leendő gyermekedről, hogy milyen jó lesz majd anyaként átszellemült arccal figyelni a csöppséget, ahogy elmélyülten játszik EGYEDÜL a járókában/játszószőnyegen/szőnyegen. Na és ez lett a valóság, ugye nem?  😀

A valóság az, hogy a gyerekeknek igenis meg kell tanulniuk az önálló játékot, ez nem egy adottság. Természetes, hogy Ő úgy gondolja, hogy anya azért van, hogy Vele játsszon, Vele foglalkozzon, Őt szórakoztassa egész álló nap, de Te tudod jól, hogy ez egyszerűen nem lehetséges.

önállójátékgyerekzsivaj2Vagy esetleg akkor igen, ha van saját bejárónőd/takarítőnőd/házi séfed/kertészed/bébiszittered a másik gyerkőchöz. De gondolom nem ez az alapfelállás Nálatok sem.  😆

Leszögezem, itt nem arra gondolok, hogy az anya dolga pusztán az etetés és tisztába tevés, aztán pedig kirakjuk a gyereket  a szőnyegre “na játsszál, fiam!”-felkiáltással, mi meg elvonulunk a saját dolgunkra!

Igenis nagyon fontos, hogy játssz együtt is gyermekeddel, és igenis, sok közös játék kell!

De.

Ez nem jelenti azt, hogy nem ugyanolyan fontos az, hogy a kicsi valamibe belemerülve egyedül is elfoglalja magát. Gondoljunk csak az alkotó tevékenységekre, pl. a rajzolásra, az építésre.

önállójátékgyerekzsivaj3Ugyanakkor én mindkét fiamnál tapasztaltam, mennyire nehezen fogadták el azt, hogy anya nem tölti be az egyszemélyes szórakoztatóipar szerepét egész nap és bizony ki-kimegy a szobából, hogy bedobjon egy adag mosást, kiterítse a ruhákat, elmossa a reggeli után maradt edényeket és uram bocsá, fogadjon egy telefonhívást. Nem beszélve az alapszükségletekről és arról, ha a postás csenget. 🙂

Szóval maradjunk annyiban, mindenkinek úgy jó, ha a gyerkőc megtanul mihamarabb egyedül is játszani.

Hogyan érheted ezt el a túlontúl anyafüggő gyermekednél?

  1. Ülj le vele játszani, együtt, kezdjetek el együtt csinálni valamit, de egy idő után Te ne vegyél tevékenyen részt a játékban, csak mondd neki, mit csináljon. Hagyd, hogy ő építsen pl. Te csak adogasd a kockákat, keresd ki a kékeket neki, de a lényegi dolgokat már ő végezze,
  2. Ezután már ne is adj instrukciókat, ülj mellette és hagyd, hogy saját kútfőből építsen. Na persze mondogatni fogja, hogy “Te is, anyaaaaa”, de akkor meg szállítsd neki továbbra is kockákat,
  3. Ha már eljutottatok odáig, hogy tulajdonképpen ő játszik, Te pedig ülsz mellette, megpróbálhatod kis időre magára hagyni, tényleg csak egy pohár víz vagy gyors mosdóba kiszaladás idejére. Ha nagyon tiltakozik, ne siettesd. Ha érzi, hogy mi a célod, résen lesz és méginkább figyelni fogja “kitörési kísérleteidet”,
  4. Az is jó módszer, hogy kiviszed magaddal a konyhába a gyerkőcöt és amíg krumplit pucolsz, addig adsz neki is biztonságos (!) konyhai eszközöket, hogy azokkal molyoljon. Így Te is haladsz, ő pedig játszik.
  5. Vidd magaddal, ha kiteríted a ruhát, legyen abban a helyiségben is valami játéka (ami tényleg csak abban a szobában van, tehát nem állandóan azzal játszik) és miután elkezdtétek a közös játékot, lazán jelentsd be, hogy amíg Ő egymásra pakolja toronynak a kockákat, Te kiteríted a ruhákat,
  6. Egyébként is jó ötlet régen látott játékokkal próbálkozni, hisz az újdonság ereje miatt jobban örül az adott játéknak és könnyebben elmélyül benne a gyermek (máshol is javasoltam már, hogy ne legyen minden játék elől, hasznos néha cserélgetni őket),
  7. Ha már elértétek azt a lépcsőfokot, hogy egy helyiségen belül vagytok, de már csak a jelenlétedhez ragaszkodik, egyébként pedig szépen játszik önállóan, ideje továbblépni,
  8. Ekkor jön az, hogy a számára kialakított játszósarokban, szőnyegen stb. játszik Ő és ha már belefeledkezik, akkor lépj ki a konyhába elmosni azt a pár edényt. Gondolom nem kell felhívnom a figyelmet a biztonságra! Ha egyedül marad a kicsi egy szobában, minden veszélyes tárgyat pakolj el a keze ügyéből és persze ne hagyd magára félórákra! Kezdetnek pár perc elég és persze nem tilos a kukucskálás sem, mivel is foglalkozik távollétünkben az apróság  😉 ,
  9. Érdekesség, de működik: én azt tapasztaltam, hogy ha távol voltunk otthonról, mert kimentünk a játszóra, vagy elsétáltunk a boltba, hazatérve nagyobb sikerrel jártam az önálló játékra szoktatásban. Hisz a játszótéren én hintáztattam, én vártam a csúszda alján, fogtam a kezét a séta közben, tehát együtt voltunk, így hazaérve már nem volt annyira igény a rajtam lógás, könnyebben belemerült egyedül is a gyerkőc a játékba!

Javaslom, hogy minél hamarabb kezdd el az önálló játékra szoktatást, kisbabádat sem kell Neked szórakozatnod állandóan a zenélő/berregő játékokkal, a kiságyába tegyél nyugodtan egy-két babajátékot és engedd, hogy saját maga fedezze fel őket!

Hidd el, második gyermeked megszületésekor áldás lesz, ha a nagyobb már képes eljátszani magában, egyébként nagyon nehéz lesz az első időszak a sok szoptatás, pelenkázás miatt.

önállójátékgyerekzsivaj4És egy jó hír a végére: a második gyermeket már sokkal könnyebb az önálló játékra szoktatni, hiszen gyakorlatilag abba születik bele, hogy anyán osztozni kell és nem mindig csak Vele foglalkozik. És a kistestvéreknek egyébként is egy kincsesbánya a nagyobb lurkó játékkészlete, amihez bizony csak akkor férhetnek hozzá büntetlenül, ha a nagyobb gyermek bölcsiben/oviban van! 😉

Ha szeretnéd megosztani Te is tapasztalataidat a gyerekzsivajos anyukákkal itt a blogban, ne habozz, várom hozzászólásod szeretettel! 🙂

Te hogyan érted el, hogy a gyermeked önállóan is eljátsszon?

Write a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

%d blogger ezt szereti: