Szakíts az elvárásokkal!

Az ünnepek közeledtével jól látszik, hogy ki mennyire igyekszik  megfelelni a család – a családi hagyományok által támasztott elvárásoknak.  Kötelező menetrend, kötelező karácsonyi fogások, ajándék az egész családnak…

Bár ez a példa most aktuális, igazából bármely szürke hétköznapon feltehetjük a kérdést magunknak: kinek is akarunk megfelelni?

Kinek a véleménye számít? Mi lesz, ha nem úgy cselekszünk, ahogy azt mások helyesnek gondolják?

Felnőtt emberek lévén, egyrészt furcsa, másrészt elgondolkodtató, ha még mindig attól függ, hogy ki mit főz, hogyan készülődik, hova megy, hogy mit várnak tőle mások.

Ez az örök megfelelési kényszer sajnos nagyon sok édesanya sajátja, és egyben  kitűnő stresszforrás is, hiszen egy egész családot menedzselni, úgy hogy az mindenkinek kedvére való legyen, nos egész egyszerűen fizikai képtelenség!

A legkeményebb dió talán mégis az, amikor mi magunk is elhisszük, hogy ezek az útmutatások, irányok megkérdőjelezhetetlenek és már gondolkodás nélkül, megszokásból is megyünk-megyünk a kijelölt úton.

Miért?

Csak önmagunk dolgát nehezítjük meg, ha megpróbálunk mindenkinek megfelelni, merthogy az egész egyszerűen nem lehetséges…. mindig lesz olyan, akinek nem tetszik, ahogy ezt vagy azt csináljuk.

Éppen  ezért, egyszerűbb – különösen most, az ünnepi készülődés időszakban – ha megtaláljuk a saját utunkat, a saját jó megoldásainkat, ami nekünk megfelel és amiben örömünket is leljük! Ez utóbbi pont nagyon fontos dolog! Mert hiába állunk egész nap a konyhában, hogy hatfogásos karácsonyi menüsort prezentáljuk, ha már legszívesebben csak összerogynánk a fáradtságtól.

Mi lenne, ha inkább megtalálnánk az egyensúlyt: hogy készülődünk is, odatesszük magunkat, ugyanakkor ezt nem végkimerülésig tesszük, hanem kényelmes tempóban, saját igényeink szerint, úgy, hogy jól is érezzük magunkat közben!

Hoztam néhány kérdést, mi talán segít kicsit rendet tenni a fejekben! 🙂

Ha egy újabb kérés, felkérés, feladat, elvárás talál meg, futtasd végig ezeket magadban:

1. Kinek származik előnye ezekből az elvárásokból? Kinek fontos, hogy ez így legyen? (Számít a gyerekemnek? Nekem? A páromnak? Vagy csak a kinyilatkoztatónak fontos?)

2. Mennyire reálisak ezek az elvárások? (Meg tudom ezt ép ésszel szervezni a gyerekek mellett? Beleillik az értékrendembe? Van már saját, működő megoldásom erre a javasolt helyett?)

3. Meg tudok felelni több  elvárásnak egyszerre? Mi van, ha elvárások ütköznek?(Ilyen is van, így a legjobb, amit ilyenkor tehetsz, ha azt választod, mellyel saját értékrendet szerint is tudsz azonosulni!)

4. Ezt én is akarom igazából? Vagy csak szeretnék másnak megfelelni, másnak a kedvében járni? (Ez itt a nagy felismerések pillanata lehet! :-))

5. Mi történik akkor, ha nem fogok így cselekedni (Összedől a világ? Sértődés lesz? Megéri? Nagy áldozat ez tőlem cserébe azért, ami vár rám? Felfújt lufi az egész?)

6. Van befolyásom arra ,  hogy mások mit gondolnak rólam? (És sokszor itt van ám az eb elhantolva.. mert van, hogy bármit teszel is, úgysem fog megfelelni. Megéri akkor törni magad!?)

Hiszek abban, hogy az életben az a helyes irány, amit mi annak érzünk.

Hogy egy klasszikus idézzek: “mindenki a saját szerencséjének a pogácsa”. (L’art pour l’art Társulat)

Hisz ez a mi életünk, benne a mi mindennapjainkkal. Nekünk ketyeg  a hatvan perc óránként, ránk lesz hatással, mire fordíthatjuk és hogyan.

Tudom, sokakat visszatart az, hogy lerontanak egy képet magukról, éppen  ezért fontos a mérlegelés az 5. pontban. Mert nem biztos, hogy hosszú távon megéri, ha valamire nemet mondunk és sértődés lesz belőle. De a lényeg itt: hogy Te dönts erről, mi az, amit bevállalsz és milyen áron, mi az, ami belefér és vállalod. Ez is a Te felelősséged, de fontos, hogy a Te életed kormánya a Te kezedben legyen!

És ne azért tégy így vagy úgy, mert mások úgy szeretnék. Előbb gondold végig minden oldalról!

Ezt a bejegyzést azért írtam, mert látom, milyen sokaknak nehezükre esik egyszerűen nemet mondani, kiállni a saját véleményük, elképzeléseik mellett, pusztán azért, mert tartanak attól, hogy mit gondolnak róluk mások, vagy hogy sértődést, rosszallást vívnak ki, ha ellentmondanak.

Nehéz ezt elengedni, mégis: a saját jóllétéért, jó hangulatáért mindenki maga felelős, így nem önző dolog az, ha aszerint cselekszik, ahogy ő maga is jónak látja!

Ezért, kedves gyerekzsivajos anyatársam , itt a remek alkalom, hogy ezúttal valóban olyan ünnepet készíts elő a szeretteidnek, amely ténylegesen a Te szívedből jön!

Ha úgy teszik, főzz csak egyfélét és hasalj inkább a padlón legót-puzzle-t rakva a gyerekeiddel!

Nem biztos, hogy kötelező kivikszolni az egész lakást karácsony előtt, úgysem látja senki…. 

Ne vállalj be kötelező rokonlátogatási köröket, ha legszívesebben otthon lennétek a kis családdal!

Ha ahhoz van kedvetek, legyetek kényelmes farmerban, pólóban szenteste is… ki mondta, hogy kötelező az ing, az alkalmi ruha?

Eláruljak egy titkot? Mikor már nagyon unjuk a hagyományos karácsonyi zenéket, mi egy latin Christmas mixet szoktunk feltenni és nálunk már egyébként hagyomány, hogy erre díszítjük a karácsonyfát együtt a gyerekekkel minden 24-én. Skandalum, ejh?! :-)És Billy Mack bácsi is nagy kedvenc a Igazából szerelemből! Nem egy klasszikus Jézuska-várás, ugye? 🙂

Meglehet, de mi jól öten így érezzük jól magunkat és mi ezt fontosabbnak tartjuk, minthogy a kis karácsony-nagy karácsony szóljon, csak mert az jobban illik a hagyományos ünnepi körítésbe…

Mi saját hagyományokat teremtünk és ez a legtöbb, amit Te is adhatsz a gyermekednek: egy kötelező menetrendtől, elvárásoktól mentes, jó hangulatú, örömteli karácsonyi élményt, ami rólatok szól, amiben jól érzitek magatokat! Ezt kívánom Nektek is! Legyen így!

 

 

 

 

 

 

 

 

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2017