Az altatásról való leszoktatás: tapasztalatok

Nem is olyan rég írtam meg a bejegyzést arról, hogy leszoktattuk a fiúkat az altatásról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mese, a betakargatás és a puszi után könnyed léptekkel elhagyjuk a gyerekszobát. Nem ülünk egy órát arra várva, hogy mikor félálomban lesznek a srácok, akkor szellemként kisuhanhassunk az ágyuk mellől. Nem engedünk a próbálkozásoknak, hogy még egy mese, még egy pohár víz, vagy újabb alvós állat előkerítése. S hogy mik a tapasztalatok az altatásról való leszoktatásban? Most megosztom Veletek.   😀 
fb8223a13e5adc7b81ddde587a797b83Mivel az előmunkálatokkal anyukám nagy segítséget jelentett, így Gergővel nem is igen voltak közelharcok az otthon is folytatott rendszer miatt. Dönci jelen
állás szerint anyásabb, így Vele kicsit nehezebb dolgunk volt. Maminál már gördülékenyen ment a dolog, de nekünk el-el sírta magát az első napokban, amikor kimentünk a szobából.

A főbb elvek, amikhez tartottuk magunkat a következők voltak az altatásról való leszoktatás során:

1. Nem hagytuk, hogy a gyerekek sírva aludjanak el, tehát ha távozásunk után valaki sírt, akkor megvigasztaltuk.

2. A vigasztalást nem kell bő lére ereszteni, nem magyarázkodunk, csak megismételjük az új szabályokat, puszi és kész.

3. Már előre megdicsértük a fiúkat, hogy milyen ügyes nagyfiúk, hogy egyedül elalszanak.

4. Ébredés után is kaptak dicséretet, hízott is a májuk rendesen.  😀

5. Meg kell előzni a próbálkozásokat, melyek szerintem minden gyermek esetében váhatóak: így tényleg csak akkor fektessük ágyba őket, ha volt pisi, ha szomjasak voltak és kaptak inni, plusz legyen meg az alvós állat is.

6. Nekünk Gergő kérte, hogy egy kis fény maradjon a szobájában este, így a halvány fényű teknősös lámpát bekapcsoljuk, de ma már ez sem feltétel, van, hogy nem kéri.

 

7. Mi azt tapasztaltuk, hogy hiába mesélt egyikünk, addig nem aludtak el, még a másik szülő is oda nem ment hozzájuk egy puszira, akkor is, ha előtte fél órával már elköszöntek tőle. Biztos úgy érzik biztonságosnak az egyedül alvást, hogy meggyőződnek arról, hogy mindketten jelen vagyunk, még ha nem is őrizzük az álmukat.

8. A nemrég bevezetett jutalomtáblás módszerünkkel is remekül tudjuk a fiúkat motiválni: az első napokban matrica járt a szépen alvásért. Persze akkor lebegtettük csak meg ezt a lehetőséget, ha ellenkeztek valamiért, de nem kaptak minden alkalommal matricát.

9. A gyerekek sem gépek. Bizony voltak napok, mikor kissé túlpörögtek, vagy mégis felkeltek még pisilni, s nehezebben ment az elalvás. Ha valamiért fel is kellett menni hozzájuk, rövidre zártuk a dolgot, elintéztük a mosdót, gyorsan mentek is vissza az ágyba. Még egy puszi, de már semmi szövegelés.

10. A gyerekek (is) szeretik elalvás előtt végiggondolni a napjukat, vagy hogy mi vár rájuk a következő nap. Pl. ha beharangozzuk, hogy a szépen alvók másnap elmennek az állatkertbe, vagy átjön vendégségbe az egyik cimborájuk. Remélhetőleg nem az ellenkezőjét érjük el ezzel, vagyis hogy izgalmunkban kipattannak az ágyból, nekünk ez egy működő motiváció, de próbáld ki a gyermekednél, ha Őt inkább felélénkíti a tervezgetés, akkor ezt a pontot hanyagold.  😉

Nálunk így szuperál az új rendszer, mondhatom, hogy ma már zavartalanul.

S hogy mit nyertünk vele?

ca53359d3b87d9c42099777cbf862b10Mi szülők naponta legalább egy-másfél órát, amit magunkra, egymásra fordíthatunk, tehát nem este 9-kor tudunk egymáshoz szólni nyugodtan két szót, hanem meg tudunk nézni együtt egy filmet, vagy amihez kedvünk van és még így is normál időben ágyba kerülünk.

Azt hiszem, a gyerekeket sem fosztottuk meg semmitől, nem vált a hátrányukra, hogy megtanultak önállóan elaludni.

Ha Téged is felőröl már a virrasztás a gyermeked ágya mellett és eleged van abból, hogy előbb elalszol a kellemes félhomályban, mint a delikvens maga, vagy esélyed sincs arra, hogy a nap végén magadra vagy a párodra szánj egy kis időt, akkor nincs mit veszítened, próbáld elhagyni Te is a hosszas altatást!

Sok sikert hozzá!  😀

Ha további kérdésed van az altatásról való leszoktatással kapcsolatban, szívesen válaszolok és segítek!

Nálatok hogy válik be ez a módszer?

Mentés

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2015

10 thoughts on “Az altatásról való leszoktatás: tapasztalatok

  1. No de Orsi, egy pròba nem pròba! 😉 Nem megy varàzsütèsre sajna. Anya egy hètig gyakorolt a fiùkkal, itthon nekem Gergővel egy nap küzdelem volt, de Dönci is elfogadta az ùj rendszert egy hèt alatt!!!! NE ADD FEL!!! Segìtek, tàmogatlak, tarts ki! 🙂

    • Egy hétig próbáltam. 😀 Mindegy, módosult kicsit az altatás, de jó irányba (értsd: jót tesz Mártinak is meg nekem is), és miközben elalszanak, én olvasok. 🙂

      • Akkor Mártilány keményebb diónak bizonyul, de szerintem menni fog ez! Ha már látod hogy alakul kicsit jó irányba…. de ha elmondod, hogy megy most a dolog, hol akadtok el, agyalhatunk együtt! 😉

        • Leginkább viháncol, vihog, tekereg jobbra-balra az ágyában és magyaráz alvás helyett. Ezzel az öccsét se hagyja aludni. Ezt akkor is, ha nagyon fáradt, mert aludni nem akar. Pedig 2 órát szokott még. De ha nem altatom el, akkor végigdumálná az alvásidőt, meg közölné, hogy már fölébredt, mikor még nem aludt semmit. 🙂

          • Ok, értem. Még az érdekelne, hogy akkor pontosan mit is kell csinálnod az altatásnál. És ez most mennyi ideig tart így Neked?

          • Változó, attól függ, mennyire fáradt. 5 perctől 30-40 percig volt már mindenféle.
            Ülök az ágya mellett a fotelban és simogatom a fejét, meg dudorászok neki halkan, ennyi az egész.

          • Márti azért már nem kisbaba, gondolom lehetne az “értelmére hatni”, ahogy szokták volt mondani. 🙂 Tényleg az a zavaró a dologban, hogy egy gyerekkel még lehetne is kísérletezni, de ha a testvért sem hagyja aludni, akkor nehezebb. Valahogy a kis rendbontót kéne meggyőzni. Jutalommal, sok dicsérettel, közös játékot ígérve vagy hogy kiválaszthatja, hova menjetek délután. És mindig a szépen alváshoz kötni, ami ugye annyit tesz, hogy nem kell mellette ülnöd. Tudom, hogy az olvasgatás neked is kikapcsolódás, szóval akár maradhatna így is a helyzet, én mégis öszönözlek, hogy próbálkozzatok. Egyébként az jutott még eszembe, hogy mindjárt kezdődik az ovi, szóval az esti altatást kell majd megoldani. Sok erőt és kitartást nektek, s mindig lebegjen acél a szemed előtt: nyersz egy kis plusz anyaidőt magadnak (vagy közös időt a férjeddel), ha sikerül az altatásról való leszoktatás! 🙂

          • Na, ma nem altattam. Holnap is megpróbálom így. Annyi volt, hogy nem hagytam őket túlpörögni, korábban volt az ebéd is. Remélem, ez holnap is bejön…

          • És ez a nyomott idő is tuti a segítségedre volt, hajrá, nagyon drukkolok Orsi! Ügyes vagy! 🙂 🙂 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*