Vendég a gyerekzsivajban: Rózsa Ibolya szoptatási szaktanácsadó

gyerekzsivaj

Ibolyát már két alkalommal is megkerestem szoptatással  kapcsolatos tanácsokért. Először, amikor Gergő fiammal akadtak nehézségek, másodszor pedig, mikor drága Memme királylánynak kellett anyatejet “termelnem” úgy, hogy a kicsi lány koraszülöttsége és szívbetegsége miatt egyáltalán nem tudott szopizni. Ibolya mindkétszer nagyon segítőkészen, kedvesen, türelmesen válaszolt kétségbeesett kérdéseimre.

Ma Őt hívtam meg a gyerekzsivajba, fogadjátok szeretettel! 😀 
K: Köszönöm Ibolya, hogy elfogadtad a meghívásomat! Tudod, mostanában megint eszembe jutottál, hogy talán nekem is időszerű lenne feleleveníteni a Tőled korábban kapott tanácsokat. És ha már ezen agyaltam, gondoltam, miért ne legyen belőle bejegyzés, segítség a blog olvasóinak, akik épp most várnak babát és szeretnének felkészülni a szoptatásra. Először is, szerinted minden anyuka képes szoptatni? Nekem valahogy teljesen egyértelmű volt egykor, hogy majd csak úgy dől a tej, hisz ennél mi sem természetesebb, de végül azt tapasztaltam, hogy bizony van olyan, hogy igenis nagyon meg kell dolgozni érte!

I: Külön kell választani azt, hogy egy édesanya képes-e elegendő tejet termelni és azt, hogy lehetnek-e problémái magával a mellre tétellel, a kisbaba szoptatásával.
Ahhoz, hogy egy anya tudjon elég tejet termelni, szükség van elegendő számú tejtermelő sejtre és jól működő hormonális háttérre. Ez a nők mintegy 97 százalékánál rendelkezésre áll. Előfordul azonban úgynevezett tejmirigyelégtelenség, ami az emlő alulfejlettségét jelenti. Ekkor nincs annyi mirigyállomány, hogy a kisbaba táplálához szükséges tejmennyiség tudjon termelődni. Valamennyi termelődik, de néhány nap után ez már kevés a babának. Emögött általában hormonális okok állnak, amelyeket már serdülőkorban, a mell fejlődése során fedeznek (vagy éppen nem fedeznek) fel.
Akinek azonban van elég tejmirigye, annak elég teje is tud termelődni. Ehhez azonban az anya elhatározásán túl megfelelő információra és támogató környezetre van szükség, valamint egy jól szopó kisbabára.

gyerekzsivajK: Valahogy én azt látom, hogy a szoptatás sikere nagyban gyerekfüggő is. Gergő nekem csak négy és fél hónapos korig volt hajlandó szopizni, utána fejtem neki a tejet és cumisüvegből itta meg (akkor már pótolni is kellett, tápszert kapott még). Bence viszont rögtön ráérzett a dologra, kizárólag szoptatott, anyatejes baba volt, cumisüveget elfogadni sem volt hajlandó. Szerencsére Máté is gyönyörűen szopizik. A két nagyobb gyerkőc egyébként most is ilyen. Gergő hamarabb feladja, ha valami nehezebben megy, Bence makacsabb, kitartóbb. Szerinted létezik olyan, hogy igazából a baba miatt nem tud az anyuka sokáig szoptatni?

I: Igen, ez bizony előfordul. A szoptatás sikertelenségének hátterében sokszor állnak a babával összefüggő tényezők. Lenőtt nyelv, gótikus szájpad, izomtónus problémák, idegrendszeri károsodás, szívbetegség mind nehezítik a szopást.

K: Mindenhol azt olvasni, hogy a sikeres szoptatás érdekében létfontosságú, hogy a kisbaba a születését követően a lehető legrövidebb időn belül mellre kerüljön. Ez azonban nem mindig megoldható, császármetszés esetén pedig szinte egyáltalán nem. Nekem egyik gyerkőcöt sem hozták oda pl. a kórházban a műtét után, meg kellett várni a hat órát, hogy felkelhessek és utána mehettem a babákért. Akkor most hogy is van ez?

I: Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az a lényeg, hogy a baba mellre kerüljön és szopjon a szülőszobán. Az azonnali vagy minél hamarabbi bőrkontaktusba helyezés a legfontosabb tényező. A csupaszon történő összebújásnak legalább egy órán keresztül, zavartalanul kell történnie. Ez idő alatt – az úgynevezett Aranyórában – a kisbaba viselkedésében 9 ösztönös stádium figyelhető meg, amely magában foglalja a mellre kúszás lépéseit is. A szopás csak a 8. stádium lesz, ami ritkán történik meg hamarabb, mint a megszületést követő 45. perc. De az sem baj, ha nem szopik, csak szagolgatja, nyalogatja, kóstolgatja a mellbimbót. Ezt az egész folyamatot hagyni kell békésen megtörténni, nem szabad segíteni, erőltetni. Bababarát kórházakban törekszenek az úgynevezett halasztott bőrkontaktus megvalósítására, ami azt jelenti, hogy amint az anya kikerül a műtőből, megkapja a kisbabát. Olyan helyek is vannak, ahol már a műtőben ráteszik a babát az anya mellkasára. Ezt kellene mindenhol megvalósítani.

gyerekzsivajK: Az a tapasztalatom, hogy a kórházakban ma nemigen van kapacitás arra, hogy a gyermekágyas osztályon dolgozó nővérek segítsenek az anyukáknak a szoptatásban. Jobb esetben talán van külön egy laktációs tanácsadó, akitől lehet kérdezni. A legtöbb, amit én tanácsolni tudtam első babás ismerőseimnek, hogy reménykedjenek, hogy olyan anyukával kerülnek majd egy kórterembe, akinek már van másik gyermeke és tudja, miről van szó. Te hogy látod, kapnak ma a kórházakban elegendő segítséget az anyukák?

I: A legtöbb intézményben valóban nem kapnak elegendő és megfelelő minőségű segítséget a szoptatáshoz. Ennek csak részben oka a nővérhiány és a sok munka. Másrészről sajnos a tudás és a megfelelő szemlélet hiányzik. A szakdolgozók képzésében ugyanis minimálisan jelenik meg bármilyen, a szoptatással kapcsolatos tananyag. Sokan panaszkodnak arra, hogy az iskolapadból kikerülve hiányosak az elméleti, de különösen a gyakorlati ismereteik, amelyek pedig szükségesek lennének a szoptatási problémák hatékony megoldásához.

K: Én elsők között az elektromos fejőt készítettem be a kórházi csomagba. Ki tudja, mi lesz-alapon. Ugye azt mondjuk, hogy a tejbelövellés nagyjából 48-72 óra, tehát körülbelül akkor indul be a tejtermelés, amikor – ideális esetben – már amúgy is megy haza az anyuka a kórházból az újszülöttel. Mit tehet meg mégis már a kórházban az édesanya, az első napokban, hogy beinduljon a tej?

I: Egyéni, hogy kinél mikor történik meg a tejbelövellés. Van, akinél a második napon, van, akinél csak az ötödiken. Az első napokban azonban ott van az előtej – kolosztrum – az anya mellében, ami pont elég a kisbabának, függetlenül attól, milyen súllyal született. Fontos, hogy megvalósuljon a bőrkontaktus, utána pedig a kisbaba kerüljön mellre minden alkalommal, amikor jelzi, hogy szopni szeretne: nyújtogatja a nyelvét, nyalogatja a száját, bekapja az öklét. Amennyiben a baba hosszasan aludna, az első napokban érdemes többször felébreszteni, hogy szophasson. Amennyiben az anya és a kisbaba valamiért külön van elhelyezve vagy a baba nem tud szopni, akkor már a szülést követő 6 órán belül meg kell kezdeni a fejést. Eleinte érdemes kézzel fejni. A kézzel fejés finoman, gyengéden történik. Nem szabad erősen masszírozni, gyötörni a mellet.

K: Hazaérkezés után, amikor nyugodtabbak a körülmények, olyan segítség legtöbbször nem igazán van kéznél, aki hozzáértőn elmondaná-megmutatná a szoptatást az anyukáknak. Mit tehetnek a “kezdők”? Mik a fontosabb dolgok, amikre figyel kell, amit tartsanak be, ha sokáig szeretnék majd szoptatni a babájukat?

I: Fontos az igény szerinti szoptatás. Ezt néha kicsit módosítani kell, a baba állapotának megfelelően, pl. ébresztgetéssel. Kulcskérdés a helyes mellre tétel. Akkor van jól mellen a baba és akkor lesz hatékony a szopása, ha az anya kényelmesen helyezkedik el, a baba nem csak a bimbót szopogatja, hanem a bimbóudvarból is bekap egy nagyobb részt. Onnan lehet tudni, hogy minden rendben van, ha nem fáj a szoptatás, a baba nagyokat kortyol, hízik, és tele vannak a pelenkái.

gyerekzsivajK: Igény szerinti szoptatás vagy napirend szerint? Ahol van már kistestvér, kialakult napirend, ott nagyon nehéz igény szerint szoptatni egy babát. Emlékszem, nekem Bence élete fő művét a falon filctollal akkor alkotta meg, amikor kicsi Emmát etettem (és itt még csak nem is hosszadalmas szoptatásról, hanem cumisüveges etetésről beszélünk)… Nem minden testvérke marad mellettünk csendben mesekönyvet nézegetni, amíg a kicsit próbáljuk igény szerint szoptatni. Őszinte leszek, a családi élet kiszámíthatósága és a többi családtag szempontjából szerintem jobb, ha a kicsi illeszkedik be a családi napirendbe, minthogy minden borul a szoptatás miatt és nem tudom pl. kivinni a nagyot a játszóra, amikor épp süt a nap, vagy kiszámíthatatlanná válik mondjuk a közös családi vacsora ideje.

I: Az időre szoptatás nem kedvez a tejtermelésnek, és a kisbabák természetes szükségleteit sem támogatja. Az persze természetes, hogy a baba nem mindig tud abban a pillanatban mellre kerülni, amikor éppen szeretne – mert az anyának is ki kell mennie a mosdóba, meg kell ennie az ebédjét, a nagyobb gyereket sem lehet félretenni – de az anyukák rendkívül kreatívak és mindezt ügyesen össze tudják egyeztetni a kisbaba igény szerinti szoptatásával. Nyugodtan be lehet iktatni egy extra szopizást a játszótérre indulás előtt, várhat a baba egy percet, míg anya elvégzi a dolgát a mosdóban, és így tovább.
Érdemes ellátogatni egy szoptatást támogató baba-mama csoportba és ötleteket gyűjteni, hogy ki hogy oldja meg ezeket a kihívásokat. Sokan a hordozókendő használatával érik el, hogy végre több mindenre jusson idejük.

K: Egy mell vagy váltott mell? Ez is igen megosztó kérdés.  Egyik ismerősömnek ez jött be, a másiknak az. A baba és a tejtermelés szempontjából melyik a jobb megoldás? Körülbelül mennyi ideig szoptassuk alkalmanként a babát? Nem mintha időzítővel mérnénk persze, de úgy nagyjából honnan tudjuk, hogy jóllakott a kicsi?

I: Alapvetően az kedvez a tejtermelésnek – és megakadályozza a kellemetlen túltelítődést – ha két mellből szoptat az anya. De nincs olyan szabály, amit muszáj lenne betartani, függ a baba habitusától, a mell tárolókapacitásától, az anya preferenciájától.
A babát érdemes annyi ideig mellen hagyni, amíg magától el nem engedi a mellet. Néhány anya úgy érzi, hogy az ő kisbabája ilyet soha nem tesz, de aztán a mellre helyezés és a szoptatási gyakorlat korrigálása után mégis elégedetten engedi el a baba a mellet.

K: Tegyük fel, hogy sikeresen megy a szoptatás. Kell akkor is fejni? Mesélj a fejésről, kérlek! Hányszor kell, mennyi ideig tartson?

gyerekzsivajI: Igény szerinti szoptatás során, ha a baba hatékonyan tud szopni, teljesen felesleges fejni. A fejéssel csak túltermelést fogunk előidézni: több lesz a tej, mint amire a babának szüksége van. Fejni akkor kell, ha a baba szopása nem hatékony vagy el van különítve a mamájától. Ha szoptatás helyett történik a fejés, akkor mellenként 20-30 percig kell naponta legalább 7-szer fejni.

K: A lefejt tej eltarthatóságáról is sokfélét lehet olvasni. Meddig áll el hűtőszekrényben? És fagyasztóban? Hogyan tároljuk?

I: Hűtőszekrényben átlagosan 4-6 napig, fagyasztóban pedig 3-6 hónapig lehet tárolni a lefejt anyatejet. Különálló fagyasztószekrényben vagy fagyasztóládában ettől tovább is.

K: Valóban igaz, hogy a szoptatós anyukáknak kerülni kell pl. a K-betűs zöldségeket és egyéb közismerten tiltólistás ételeket-italokat? Vagy inkább azt mondod, hogy mindent lehet enni, ki kell tapasztalni, hogy bántja-e a baba pocakját az adott étel. Én mondjuk ezzel nem szeretek kísérletezni és elővigyázatosságból inkább valóban nem eszem olyan ételeket, amelyek akár csak elvben is hajfájást okozhatnak a kicsinek. Lehet, hogy felesleges ennyire óvatoskodni?

I: Sem a gázok, sem a rostok nem mennek át a tejbe. Általában nem az anya által elfogyasztott ételek okozzák a baba hasfájását, hanem a helytelen szopási technika, melynek során a baba sok levegőt nyel. Ettől függetlenül néha előfordul, hogy egy baba reakciót mutat egy-egy ételre, amit a mamája fogyasztott. Ezek általában az allergizáló fehérjét tartalmazó élelmiszerek, leggyakrabban a tehéntej, tejtermékek, mogyoró, dió, szója. A lényeg, hogy mértékkel mindent ehet egy szoptató anya.

K: Ha több hónapig, esetleg évig szoptat egy anyuka, bizonyosan előfordul, hogy valamiért csökken a tej mennyisége. Azt hiszem, én már a neten található összes módszert kipróbáltam-bevetettem már. A Te tapasztalataid szerint, hogyan hozható vissza az apadó tej mennyisége? Mit tanácsolsz ebben az esetben?

I: A tej mennyisége az idő múlásával azért csökken, mert megváltoznak a baba szopizási szokásai és igényei. Ha a mennyiség csökkenése aggasztó az anya (vagy az orvos) számára, akkor érdemes felvenni a kapcsolatot egy szoptatási tanácsadóval, aki alapos vizsgálat után segít.

gyerekzsivajK: Nagyon régóta fogalkozol tanácsadással, bizonyára sok rendkívüli és nehéz esettel is találkoztál már. Ilyen pl. a koraszülött babák számára a tej biztosítása, amikor túl gyengék és kicsik ahhoz, hogy szopni tudjanak, mégis, nagyon fontos, hogy ne tápszert, hanem anyatejet kapjanak. Ez azért nem kis lelki teher egy édesanya számára… Nehéz ilyenkor nyugodtnak maradni, pedig tudjuk, hogy az idegeskedés sem tesz jót a tej mennyiségének. Mit javasolsz ilyenkor az anyukáknak? Hogyan tudják ebben az esetben pl. hetekig-hónapokig fenntartani a tejtermelést, ha a kisbaba nem tud szopizni?

I: Ilyen esetben rengeteg támogatásra van szükség a család és az egészségügyi személyzet részéről. Fontos a rendszeres fejés és lehetőség szerint kenguruzni kell a babával, ha az állapota engedi. Ilyenkor hasznos folyamatos kapcsolatban lenni egy IBCLC laktációs szaktanácsadóval.

K: Mi a véleményed a nyilvános szoptatásról? Mi a helyzet ezzel ma Magyarországon? Bevallom, engem nagyon zavar a nyilvánosság, ezért én szeretem diszkréten megoldani és elvonulni, a baba és a saját nyugalmam érdekében is. Ugyanakkor tény, hogy sokszor nagyon nehéz kijelölt baba-mama kuckókat találni, ahol zavartalanul szoptathatjuk kisbabánkat.

I: Diszkréten bárhol meg lehet szoptatni a babát, de szerintem minden anyának szíve-joga eldönteni, hogy szeretne-e nyilvános helyen szoptatni. Fontos társadalmi kérdés és megoldásra váró probléma ez, szükség van szemléletváltásra, elfogadásra, de olyan bababarát helyekre is, ahol tisztába lehet tenni és meg lehet szoptatni a kisbabát.

K: Köszönöm Ibolya, hogy válaszoltál kérdéseimre! További sok sikert kívánok munkádhoz, küldetésedhez, amellyel nagyon sok szoptatós anyukának segítesz!

Save

Digiprove sealCopyright secured by Digiprove © 2016

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*